Aranyszarvas Füzetek

 

VERSELŐ KALENDÁRIUM – NEGYEDIK FERTÁLY

 

 

Témakör: NÉPIES KALENDÁRIUM

41. szám

2013. év

 

 

<<<

vissza a főoldalra

 

 

 

Figyelem!

Az itt közzétett dokumentumok elektronikus formában szabadon másolhatók, terjeszthetők, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók.

Minden más terjesztési/felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni!

Ezt a copyright szöveget a terjesztett dokumentumban mindig fel kell tüntetni!

 

 

 

 

 

Farkas László (Remete)

 

Verselő kalendárium – Negyedik fertály

 

 

Számadó énekek (szeptember 29. Szent Mihály-nap)

 Alföldi és felföldi változatok alapján.

 

Mihály napja elérkezik,

Juhászidő most kitelik.

Juhokat is számba veszik.

Bárányokat megjelölik.

Az egyiknek van ürüje,

A másiknak meg csengőse.

Sírnak-rínak a bárányok,

Elszegődnek a juhászok.

Mihály napkor meghívtak,

Paprikással kínáltak.

Mihelyt boltáruk lettem,

Csak kásából ehettem.

De ezt most már nem tűröm,

Más juhászhoz szegődöm.

Ez meg legyen magában,

Falu előtt csúfságban.

Mihálykor már hűl az idő,

Sűrűn tornyosul a felhő.

Sírnak-rínak a bárányok,

Panaszkodnak a bojtárnak.

Mondja meg a számadónak,

Adjon szénát a juhának.

Mert, ha juhot nem telelik,

Jövő nyáron meg nem fejik.

 

 

Napi csíziók (október 4, 16, 20.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Ferenc napon vetett búza,

Bő terméssel még hálálja.

Nyírfa ágát most tűzzed ki,

Ártó erőt így űzzed ki.

Gál napjától hideg lesz,

Makk, ha beért, nagy tél lesz.

Tiszta éjjel menjék ki,

Hulló csillagot látni.

Vendel, pásztorok védője,

Határoknak bölcs őrzője.

Ki jószágát nem becsüli,

Annak állatát elviszi.

 

 

Szüretelő (szüret időszakában)

Dunántúli változatok alapján.

 

1Megforrt már az újbor,

Ihatunk jó komám!

Félre vizes kancsó,

Van helyette bor, ám!

 

2Szőlőt megkapáltuk,

Nem volt ok panaszra.

Erőt nem sajnáltuk,

De megvolt a haszna.

3Emlegettük sokat,

Szüretnek a nevét,

Mostan vigadozva,

Igyuk meg a levét.

 

4Minden bajainkat,

Igyuk mostan félre.

Felejtsük gondunkat,

Nem kell az már télre.

5Tavaszkor befognak,

Tőkét kell kapálnunk.

Most igyuk meg azt, ’mit,

Akkor megszolgálunk.

 

6Ne epeszd magadat,

Hisz hordónk már tele.

Pokolba a bajjal,

Ne gondoljál bele.

 

 

Napi csíziók (október 16, 20, 26.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Gáltól lehet makkoltatni,

Disznót télre felhizlalni.

Halat most lehalászni,

Őszi vetést befejezni.

Vendel, pásztorok védője,

Határoknak bölcs őrzője.

Ki jószágát nem becsüli,

Annak állatát elviszi.

Dömötör, a Mihály párja,

Pásztoroknak pártfogója.

Felfogadja, elbocsájtja,

Juhászokat táncoltatja.

 

 

Áldomás (októberi mulatságok idején)

Régi népdalváltozatok alapján.

 

1Adjon isten minden jót!

Bort, pecsenyét, olcsó sót.

Palócoknak kalácsot,

Rusznyákoknak pirogot.

 

2Adjon isten sok szépet!

Pálinkát, húst és mézet.

Székelyeknek puliszkát,

Szászoknak töltött buktát.

3Adjon isten, ’ki mit várt!

Méhsert, kolbászt és lekvárt

Székieknek dús fánkát,

Tótoknak bő haluskát.

 

4Adjon isten egészséget!

Magyarok közt békességet.

Bő szüretet, eleséget.

Szépasszonyt, jó feleséget!

5Adjon isten igazat!

Barátoknak jutalmat.

Idegennek búcsúszót,

Ellenségnek koporsót.

 

6Boszorkánynak lapátot.

Vak koldusnak kabátot.

Elevennek tüzes bort,

A halottnak csendes tort.

 

 

Napi csíziók (október 28. november 1, 2.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Eljön Simon-Júdás,

Fázik már a gatyás.

Mártonig jó idő,

Bőtermő szép jövő.

Mindenszentek kalácsát

Vidd a temetőbe.

Kínálgassál másokat,

Holtak emlékére.

Halottaknak napján,

Díszítsd a sírokat.

Majd, ha a nap lemegy,

Gyújts otthon gyertyákat.

 

 

Mártonozó (november 11.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Adjon isten jó estét!

Hoztam Márton vesszejét.

Ahány ága vesszőnek,

Annyi bornyú tehénnek.

Ahány boga vesszőnek,

Annyi malac emsének.

Ahány rügye az ágnak,

Annyi monya a tyúknak.

Ekképp legyen, istenem!

Adja isten minékünk!

Sok Mártont megélhessünk.

Erőben eltölthessük,

Egészségben élvezzük.

Nem búval, nem bánattal,

Hanem kövér libával.

Isten adjon szép napot!

Békét, búzát és jó bort.

Ekképp legyen, istenem!

Ki Mártonkor libát eszik,

Egész évben nem éhezik!

Liba mellcsont, ha fehér,

Száraz havas lesz a tél.

 

Márton lúdja, ha csúszkál,

Karácsonykor vízben jár.

 

Újbornak… Márton a bírája.

 

 

Napi csíziók (november 19, 25, 30.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Erzsébet, Katalin

Havat szokott hozni.

A bitang marhákat

Jászolhoz kötözni.

Ha Katalin kopog,

Karácsony majd locsog.

Katalin-nap elmúlt

Kisfarsang is kimúlt.

Megérkezett jósló András

Kezdődhet a disznóvágás.

Aki böjtöl egész napján,

Párját látja éjszakáján.

 

 

Disznótoros (december hónapban)

Magyar nyelvterület változatai alapján.

 

1Eljöttem én kántálni, kántálni

A disznóból részemet kikérni,

Mer’ én fogtam a fülét, a farkát,

Adjanak hát legalább, egy hurkát.

 

2Benéztem az ablakon, úgy látom,

Málé van az asztalon, a tálon.

Legyen az a gazdáé, ha éhes,

Jó lesz nekem a rétes, a mézes.

3Kenyeret és mézes bort hozzanak,

Hozzá kolbászt és hurkát adjanak.

Ahány szálat gazda ád, belőle,

Annyi disznót vágjon le, jövőre.

 

4Füle, farka a papé, nem részem.

Maradék a koldusé, nem kérem.

De ha máma elereszt, éhesen,

Több disznótor a háznál, ne legyen.

 

 

Kotyolás (december 13. Luca-nap)

Dunántúli és felföldi változatok alapján.

 

1Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok!

Lucát hoztam ke’teknek!

Bizalmokba vegyenek! 

 

2Ezöst legyen gyűrűjök,

Vas legyen a fazékjok,

Cin legyen a tányérjok,

Ólom legyen kanáljok.

 

3Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok!

Csirke annyi ke’teknek,

Mint fűszál a mezőnek!

4Tehenjeik bornyazzon,

Lovoik lecsikózzon,

Disznajuk malacozzon.

Asszonyok meg fiazzon.

 

5Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok!

Pénz meg annyi ke’teknek,

Mint gubóban mákszemek!

 

6Kolbász legyen százrőfnyi,

Zsír legalább hordónyi,

Szalonna hét deszkányi,

Bor legalább egy kútnyi.

7Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok!

Adassék meg ke’teknek!

Amik lánynak tetszenek

 

8Legyen néki nagy fara,

Csöcse, mint a bugyoga,

Fejsze nyelét befogja.

Ki néki kell, megfogja!

 

9Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok!

Azt kívánom ke’teknek!

Rontás hijján legyenek.

 

 

Napi csíziók (december 13, 21.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Luca-búza zöldülése,

Jövő termés hű jelzése!

Luca-tizenketted napok

Mint a jövendő hónapok!

Luca-székét készítsd

Tizenhárom fából,

Tizenhárom napig,

Tizenhárom tagból.

Tamás, disznót vágja,

Karácsonyt ellátja.

Újévet eteti,

Szalonnát megőrzi.

 

 

Kántálás (karácsony böjtje)

Dunántúli, Dél-alföldi és felföldi töredékek alapján.

 

Eljöttünk mink kántálni,

Nem köl minket bántani.

Adjanak egy szál kolbászt,

Félarasznyi szalonnát.

Három karéj kenyeret,

Karácsonyi perecet,

Kis korsóval forralt bort.

Boldogságos Karácsonyt!

Kiskarácsony, nagykarácsony.

Kisült-e már a kalácsom.

Ha kisült már adják ide,

Mert én azért jöttem ide.

Ha nem sült ki, én nem várom,

Mert majd lefagy már a lábom.

Kis pálinka most jól esne,

Hazaúton hevítene.

Adjon isten jó sokat,

Szép karácsony napokat!

Bort és búzát, eleget,

Hogy kibírják a telet.

Kövér ludat, sok tikot,

Szőrös tökű malacot.

Diót, mákot, mogyorót,

Karácsonyi kalácsot!

 

 

Karácsony előesti csíziók (december 13, 21.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Karácsonynak böjtje,

Ünnepnek kezdete.

Mosódj tiszta vízzel,

Öltözz tisztességgel.

Karácsonyi asztalra

Huncut ember ezt rakja:

Rostát, sót és fokhagymát.

Kenyeret, bort, sőt almát.

Karácsonyi alma,

Gerezdekre vágva.

Csak az kap belőle,

Ki kedves a háznak.

Karácsonyi ólom

Dermedő alakja,

Jövendőbelinek

Formáját mutatja.

Karácsonykor éjfélkor,

Luca-széke varázsol.

Ki felmászik reája,

A boszorkányt meglátja.

A Teremtő adjon

Setét éjszakára,

Boldog felvirradást

Karácsony napjára.

 

Megjegyzés: Karácsony jelentése = fekete nap, sötétség vége, sötétség öregje, téli napforduló, régi Szenteste. Rokon megnevezések = Korocsun, Koracsun, Karacsun (ószláv, ó-orosz, kelet-ukrán), Korotun (ukrán), Kerecsun (nyugat-ukrán), Karacsun (kelet-kárpáti), Kračún (cseh, szlovák), Craciun (román). 

 

 

Karácsony napi csíziók (december 25.)

Korabeli rigmusok alapján.

 

Karácsonynak hajnala

Vígasságnak múlása.

Napkeltével reggele,

Pihenésnek kezdete.

Karácsonykor megpihenj,

Családoddal ünnepelj.

Állatokat megetesd,

De más munkát meg ne kezdj.

Karácsonynak zárt napja

Vendéget nem fogadja.

Házból semmit ki ne adj,

Mert, szerencséd is elhagy.

                                         

Vége

 

 

<<<

vissza a főoldalra