Aranyszarvas Füzetek ELMÚLT IDŐK KRÓNIKÁJA (Повесть временных лет) Témakör: KRÓNIKÁK ÉRTELMEZÉSE

29. szám 2012. év

<<<	vissza a főoldalra

Figyelem!

Az itt közzétett dokumentumok elektronikus formában szabadon másolhatók, terjeszthetők, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók.

Minden más terjesztési/felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni!

Ezt a copyright szöveget a terjesztett dokumentumban mindig fel kell tüntetni!

Farkas László (Remete)

ELMÚLT IDŐK KRÓNIKÁJA

Forrás: Elmúlt idők krónikája (Nesztor-krónika, Повесть временных лет, 1119. körül)

Linkek: http://litopys.org.ua/ipatlet/ipat01.htm, http://www.hrono.info/dokum/1000dok/povest1.php, http://www.pushkinskijdom.ru/Default.aspx?tabid=4869

„Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.” (László Gyula)

A Nyesztor-féle krónika több olyan tudósítást is tartalmaz, amelyek fontosak a magyarság honfoglalásának megismeréséhez. Ezek hitelességét erősíti, hogy:

- az események és lejegyzésük között viszonylag kevés idő telt el;

- a fellelhető többféle krónika-változat között nincs érdemi eltérés;

- a magyarokról írt részeknél nem érzékelhető tényeket torzító ellenszenv;

- az avarokat és magyarokat külön népnek tekinti;

- nem utal a magyar (oугор) és obi-ogor (югор) rokonságára, együttélésre;

- egyértelműen utal a magyar, bolgár és kazár együttélésére;

- két magyar népcsoportot és vonulást különböztet meg (fehér és fekete);

- pontosan megjelöli a magyarok kiindulási és végső lakhelyét.

A Nesztor-féle (kijevi, ószláv nyelvű) krónika bárki által elérhető és tanulmányozható. Ennek ellenére igen gyakori annak hiányos vagy pontatlan idézése. Valamint, az egyszeri (Árpád-féle) honfoglalásban hívők esetében: a krónika tudósításának kétségbe vonása annak ellenére, hogy a tudósításait más (frank, bizánci, szláv, magyar, török) krónikák is megerősítik.

A krónika könnyen olvasható, mivel egyszerű megértését segítik a rövid és tömör szövegrészek. Viszont az összetett értelmezését nehezíti, hogy a krónika korabeli jegyzője: a szövegrészek elkülönítésére (vessző) és a mondat lezárására (pont) ugyanazt a jelet használta. Ezért, a félreértelmezések elkerülése érdekében célszerű a fordítást: az eredeti szövegrész-felosztáshoz igazítani. Kerülve az elkülönített szövegrészek – feltételezéseken vagy esztétikai megfontolásokon alapuló - logikai összekapcsolását vagy stilisztikai összemosását.

Krónika eredeti szövege:

Szerkezet- és szöveghű fordítás:

. до Понетьского морѧ. на полунощныӕ стр^а^̑ны . Дунаи Днепръ . и Кавькасиискыӕ горы . рекше Оугорьскыӕ . и ѿтуда рекше доже и до Днепра . и прочааӕ рѣкы . Десна . Припеть . Двина . Волховъ . Волга .

* a Fekete-tengerig * észak felé * Duna, Dnyeper * és a Kárpátok hegyei * mondják a Magyaroké * és mondják onnan egészen a Dnyeperig is * és más folyóig * Gyeszna * Pripjaty * Dvina * Volhov * Volga *

Megjegyzés: magyarok akkori élettere - szűkebb értelemben - a Kárpát-medence és a Dnyeper közti terület. Tágabb értelemben: a Kárpát-medence - al-Duna és a Volga - Nyugati Dvina közti terület. Vagyis, az a terület, amelyet a szláv terjeszkedés előtt az ougor, muróm, merja, mescser népek birtokoltak.

. по мнозѣхъ же временѣхъ . сѣлѣ суть Словени . по Дунаєви . кде єсть ннѣ Оугорьскаӕ землѧ . и Болгарьскаӕ.

* sok idővel később * Szlávok telepedtek le * a Duna mentén * amely most már Magyar föld * és Bolgár *

Megjegyzés: a krónika arra utal, hogy a szlávok lakta Duna-menti területek közül: a Kárpát-medencei részt a magyarok, az Al-Duna menti részt a bolgárok foglalták el.

Rogozsszki Krónikás néven ismert szláv krónika-töredék (készült 1412. körül) ugyanerről így ír:

„A 6405. évben [897.-ben] éltek szlávok a Duna mentén, az ugorok, murómák és dunai bolgárok.”

Словеньску же ӕзыку . ӕк^о^̑ же ркохо^м^̑ живущю на Дунаи .

Szláv nyelvűek * ahogy már említettük, a Dunánál éltek *

. придоша ѿ Скуфъ . рекше ѿ Козаръ . рекомии Болгаре . и сѣдоша по Дунаєви . насилницѣ … Словеномъ бѣша .

* jöttek a Szkítáktól * állítólag a Kazároktól * az úgynevezett Bolgárok * és letelepedve a Duna mentén * elfoglalták… a Szlávok településeit *

Megjegyzés: először kazáriai (Volga környéki) bolgárok vonultak a szláv lakta dunai területekhez. Ekkor szállhatták meg az Al-Duna környékét, majd a Kárpát-medence keleti-déli részét (670. körül). Később megalapítva az I. Bolgár Birodalmat.

. а по семъ придоша Оугре Бѣлии . и наслѣдиша землю Словѣньскую . прогнавше Вололохы . иже бѣша преже приӕлѣ землю Словеньску .

* azután jöttek a Fehér Magyarok * és megszállták a Szlávok földjét * elzavarták a Volhinokat * mielőtt a Szlávok földjéhez érkeztek volna*

Megjegyzés: a bolgárok vonulás után a fehér (nyugati) magyarok vonultak a Kárpát-medence irányába. Először elűzték a Volhíniai-hátság (Pripjaty és Nyugati-Bug közti terület) lakóit, majd bevonultak a Kárpát-medencébe. Itt elfoglalták a szlávok lakta nyugat-pannóniai részeket is. Ezek az események is 670. körül történhettek, amikor a Kuvrat-féle bolgár állam felbomlása után a magyarok egy része nyugatra vonult, a helyben maradók pedig a Volga és Kaukázus környékére szorultak.

. си бо Оугри почаша быти . при Раклии ц^с^̑ри . иже ходиша на Хоздроӕ ц^с^̑рѧ Пѣрьска^г^̑ .

* ezek a Magyarok megjelentek * Herakleiosz cár idejében * sőt rátámadtak Khusraw Perzsa cárra.

Megjegyzés: ez utalás a 620-630. közötti kazár-bizánci szövetségre, és a kazár-magyar együttélésre.

. В си же времена бъıша и Ѡбре иже воєваша на ц^с^̑рѧ Ираклиӕ . и мало єго не ӕша . си же Ѡбри воєваша на Словѣны . и примучиша Дулѣбы сущаӕ Словѣны .

Ez időben voltak az Avarok is, akik már harcoltak Herakleiosz császárral * és majdnem el is fogták * ezek az Avarok harcoltak a Szlávokkal * és kiszorítva a Dulebokat, akik Szlávok voltak*

Megjegyzés: ez utalás az avarok 626. évi Bizánc elleni támadására, és a magyar-avar szembeállására. A dulebok akkoriban a Kárpátoktól keletre éltek. Az avarok szorítottak nyugatra (egy részüket Pannoniába). Egyes kutatók szerint a lengyelek és csehek államalkotó ősei.

. по сихъ бо придоша Печенизѣ. и пакы идоша Оугри Чернии . мимо Києвъ . послѣ же при Ѡльзѣ .

* utánuk jöttek a Besenyők, * és azután a Fekete Magyarok vonultak el * Kijev mellett * de már később Oleg idejében *

Megjegyzés: a Nesztor-krónika szerint: fekete (keleti) magyarok a besenyők után vonultak. Ugyanakkor, a bizánci Bíborbanszületett Konstantin írása szerint: Árpád türk népe a besenyők elől menekült nyugat felé.

Ez az ellentmondás csak látszólagos, ugyanis:

Nesztor–krónika: a magyar fősereg (oугор = ugor = ungar) Kijev környéki vonulásáról ír.

Konstantin: az Árpád-féle türk (тюрк = тoyрк) elő- és utóvéd déli vonulásától tudósít.

В лѣто . ҂s҃. у҃. s҃. Їдоша Оугре мимо Києвъ гор^о^̑ю . єже сѧ зоветь нн҃ѣ Оугорьскоє . и пришєдшє къ Днѣпру . сташа вежами . бѣша бо ходѧще ӕко и Половци . и пришєдшє ѿ въстока .

A 6406. évben * Magyarok haladtak el Kijev hegye mellett * melyet most Magyar hegynek neveznek * és a Dnyeperhez vonulva * sátrakat állítva * úgy vándorolva, mint a Polovecek * és keletről jöttek *

Megjegyzés: a bizánci éra szerinti 6406. év = a mai időszámítás szerinti 898. év. Anonymus krónikája is 884. utánra teszi ezt az eseményt. A kijevi Ougor-hegy (Magyar-hegy) = mai nevén: Olmin udvara. Az itteni polovecek feltehetően azok a „kunok” (palócok), akikről más krónikák is tudósítanak. És, akik részben csatlakoztak a nyugat felé vonuló magyarokhoz (ougorokhoz).

. и оустремишасѧ чересъ горы великыӕ . иже пр^о^̑звашасѧ горы Оугорьскыӕ . и почаша воєвати на ж^и^̑вущаӕ ту . сѣдѧху бо ту преже Словене . и Волохове . переӕша землю Волъıньскую .

* és átkeltek magas hegyeken * melyet már Magyar hegyeknek neveznek * és harcba bocsátkozva az ott élőkkel * rátelepedtek először a Szlávokra * a Vlahokra is * elfoglalva Voliny területét *

Megjegyzés: az akkori értelmezés szerint: az Ougor-hegyek = É-K-i Kárpátok (az É-Ny-i Kárpátok akkori neve = Szarmata-hegyeknek). Volinyi terület = É-K-i Kárpátok előtere (Ny-Bug és Pripjaty folyók közti terület). Vlahok = volhovina környéki hegyi pásztornépek (nem oláhok!).

. по семъ же Оугре прогнаша Волохы . и наслѣдиша землю ту . и сѣдоша съ Словеньми . покоривше ӕ подъ сѧ . и ѿтолѣ прозвасѧ землѧ Оугорьска .

* ezután a Magyarok elűzték a Vlahokat * elfoglalták azt a földet is * és letelepedtek a szlávokkal * akiket meghódítottak * és azóta nevezik Magyar földnek *

Megjegyzés: a krónika értelmezésében Magyar föld = Kárpát-medence és környező hegylejtői.

. и начаша воєвати . Оугре на Грѣкы . и пополониша землю Фрачьскую . и Македоньску . доже и до Селунѧ .

* és támadni kezdtek * Magyarok a Bizánciakra * és elfoglalták a Trákok földjét * a Makedónokét is * egészen Szalonikiig *

и начаша воєвати на Мораву . и на Чехы . бѣ бо єдинъ ӕзыкъ Словѣнѣскъ . Словѣнѣ же сѣдѧху по Дунаю. ихъ же приӕша Оугре . и М^о^̑рава . и Чеси . и Лѧховѣ . и Полѧне . ӕже нн҃ѣ зовемаӕ Русь .

* és rátámadtak Morvára * és a Csehekre * az egyforma nyelvű Szlávokra * a Duna mentén élő Szlávok * a magyarok által meghódíttattak * a Morvák is, Csehek is, a Lechiták is, Polánok is, még a Rusz ^(ruszin) nevezetűt is *

Megjegyzés: krónika a 893-902. közötti - Kárpát-medence környéki - magyar (ougor) terjeszkedést írja le. Lechek = erdőíró szlávok = lengyelek. Polánok = mezőművelő szlávok. Ruszok = ugroruszok = ruszinok.

В лѣто . ҂s҃ . у҃ . ı҃ Леѡнъ ц^с^̑рь наӕ Оугры на Болгары . Оугре же нашедше всю землю Болгарьскую . плѣноваху . Семенъ же оувѣдавъ . на Оугры възвратисѧ . Оугри противу поидоша . и побѣдиша Болгары . ӕко ѡдъва Семеѡнъ . въ Деръстеръ оубѣжа .

A 6410. évben ^(902-ben) Leon császár a Magyarokat ráuszította a Bolgárokra * Magyarok pedig elfoglalták az egész Bolgár földet * teljesen * Simeon pedig ezt megtudván * visszafordult a Magyarokra * Magyarok ellenálltak a támadóknak * és legyőzték a Bolgárokat * úgyhogy Simeon alig tudott * Durosztolba menekülni *

Megjegyzés: krónika az eseményt 6410. évre (902.) datálja, ami elírás. Helyes dátum: ҂s҃ . у҃ . г҃ = 6403, vagyis a 895. év. Ekkor történt a jelzett esemény (ezt más krónikák is megerősítik). A város régi magyar neve = Durosztol; a mai neve = Szilisztra.

ÖSSZEFOGLALÁS:

„Eddigi tudásunk szerint ugyanis a magyarság az egyetlen törökös szervezetű nép, melynek olyan jelentős finnugor eredetű alaprétege volt, hogy az a maga nyelvét a török nyelv rovására érvényesítve, az egész népközösséget – ha nagyszámú török eredetű kölcsönszó megmaradásával is – finnugor nyelvűvé tehette.” (Erdély története, I. kötet; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986., 291. oldal)

Vége

<<<	vissza a főoldalra