|
Farkas László
(Remete)
HÓNAPOK ÉS
JELES NAPOK
Tudományos
kutatások, népi hagyományok és korabeli feljegyzések alapján…
Hónapokat meghatározó jeles
napok
Az ősi
magyar 12 hónapos év pontos rekonstruálása érdekében alapvető fontosságú a hónapok
hosszának ismerete. Írásos források hiányában kénytelenek vagyunk
valószínűsíthető feltételezések alapján meghatározni a hónapok hosszát. Más
naptárak példáin okulva, megalapozottan állíthatjuk, hogy a hónapok hossza
általában közel azonos és a havi napszámok összege általában azonos az év
hosszával. Kivétel: a szabad nappal rendelkező naptárak, de ezeknél is
jellemző a hónapok hosszának nagyfokú hasonlósága.
12 hónapos felosztás vizsgálata
 Feltételezzük,
hogy az ősi naptárunk = 12 hónapos volt. Ekkor a hónapok napjainak száma =
száma 30-31 nap körül alakulhatott. Azt már biztosan tudjuk, hogy az ősi
magyar évváltás december 25-én történhetett (a Julián-naptár szerint). Az
viszont nem ismeretes, hogy ez a nap: már beletartozott-e az újévbe, vagy
netán az Újév napja, esetleg egy olyan „szabad napként” szerepelt, amely nem
tartozott sem az előző, sem pedig a következő évhez.
Más ősi
naptárak vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy a hónapok általában:
valamely jeles nappal kezdődtek, vagy végződtek. Ezek alapján feltételezhető,
hogy a jeles napok közötti időszakok (napok száma) viszonylagos pontossággal
meghatározzák a hónapok hosszát. Régi kalendáriumok jeles napjait
tanulmányozva, érdekes összefüggésekre bukkanhatunk, ha azok naptári
elhelyezkedését vizsgáljuk. Észrevehető, hogy egyes fontos havi ünnepek
(amelyek gyakran a hónap nevét is meghatározzák), általában a hónap vége felé
helyezkednek el.
Mivel a
tavaszi napéjegyenlőség dátuma csak az i.sz. kezdete környékén esett március
24-25-ére (akárcsak a téli napforduló december 24-25.-ére környékére), ezért
a jeles napok közötti időtartamok számítását (Gergely-naptár mellett)
célszerű az azt megelőző (vagyis Augustus császár előtti, vagyis a
„politikailag nem torzított”) Juliánusz-naptár szerint is ellenőrizni. Íme, a
feltételezhető ősi hónapkezdő napok hossza napokban (a két naptár szerint).
1. számú táblázat
|
Dátum
|
Jeles nap
|
Időszak
(tól-ig)
|
Gergely naptár szerint (nap)
|
Juliánusz naptár szerint (nap)
|
|
jan. 25.
|
Pál-fordulás (télfordulás,
időjóslás)
|
12.26-01.25.
|
31
|
30
|
|
feb. 24.
|
Mátyás (a Jégtörő; halászok ünnepe,
vetési napja)
|
01.26-02.24.
|
30
|
30
|
|
már. 25.
|
Gyümölcsoltó Boldogasszony
(tavaszünnep)
|
02.25-03.25.
|
29
|
30
|
|
ápr. 24.
|
György (ősi pásztorünnep, gonoszűző
nap)
|
03.26-04.24.
|
30
|
30
|
|
máj. 25.
|
Orbán (utolsó fagyosszent, szőlészek
ünnepe)
|
04.25-05.25.
|
31
|
31
|
|
jún. 24.
|
Iván (nyári napforduló, gonoszűző
nap)
|
05.26-06.24.
|
30
|
30
|
|
júl. 25.
|
Jakab (szőlőünnep, termésjósló nap)
|
06.25-07.25.
|
31
|
31
|
|
aug. 24.
|
Bertalan (őszkezdő nap,
gyümölcsünnep)
|
07.26-08.24.
|
30
|
30
|
|
szept.29.
|
Mihály (ősi pásztorünnep, állatok
behajtása)
|
08.25-09.29.
|
36
|
35
|
|
okt. 26.
|
Dömötör (juhászok ünnepe,
szüretvég-ünnepe)
|
09.30-10.26.
|
27
|
28
|
|
nov. 30.
|
András (télkezdő, disznóvágó,
szerelmi varázsló nap)
|
10.27-11.30.
|
35
|
34
|
|
dec. 25.
|
Karácsony (téli napforduló, újév
kezdete)
|
12.01-12.25.
|
25
|
26
|
Az 1. számú
táblázatot tanulmányozva szembeötlő, hogy az egymással szomszédos jeles napok
közötti időtartam 30-31 nap, és szeptember hónapig viszonylag egyforma
hosszúságúak. Ezt követően jelentős eltérés tapasztalható a 30-31 napos átlagértéktől.
Ha az előbbi táblázatban a Mihály- és András napot más (hasonló) jeles
napokkal helyettesítjük, akkor a jeles napok közötti időtartamok már
kiegyenlítettebbé, meggyőzőbbé válnak.
2. számú táblázat
|
Dátum
|
Jeles nap
|
Időszak
(tól-ig)
|
Gergely naptár szerint (nap)
|
Juliánusz naptár szerint (nap)
|
|
szept.24.
|
Gellért (őszi napforduló, gonoszűző
nap)
|
08.25-09.24.
|
30
|
31
|
|
okt. 26.
|
Dömötör (juhászok ünnepe,
szüretvég-ünnepe)
|
09.25-10.26.
|
32
|
33
|
|
nov. 25.
|
Katalin (télkezdő, szerelmi varázsló
nap)
|
10.27-11.25.
|
30
|
29
|
|
dec. 25.
|
Karácsony (téli
napforduló, újév kezdete)
|
11.26-12.25.
|
30
|
31
|
Érezhető,
hogy – egy ilyen változat esetén – a jeles napok elhelyezkedése még arányosabb,
mint előzőleg. Ugyanakkor az októberi és novemberi jeles napok mintha
"kilógnának a sorból". Ez azzal magyarázható, hogy Dömötör-napjának
eredete kapcsolatban állhat a kelta Samhain, vagy a szelekuida
újévi ünneppel (i.e. VI-III. század). Ez magyarázatot adhat a +1 napos
„többletre” is, ugyanis: ez időszakban a naptáraikba „beillesztődött” egy –
az év számításába nem tartozó - újév nap is. Feltételezhető, hogy ez esetben
egyfajta keresztényesített (a pogány ünnepet semlegesítő) változatával van dolgunk.
Az sem zárható ki, hogy ez a +1 nap hagyományaiban visszavezethet az antik
görög-balkáni, vagy észak- és kelet-európai tél eleji betakarítási
termékenység-ünnepekhez.
13 hónapos ősnaptár?
 Ha
feltételezzük, hogy az ősi naptárunk = 13 hónapos volt, akkor a hónapok
napjainak száma: 28 nap lehetett.
Mivel
biztosan tudjuk, hogy az ősi magyar évváltás december 25-én történhetett (a
Julián-naptár szerint), így a hónapok időpontjai meghatározhatók.
Elvégezve a
dátumok és a hozzájuk közel álló jeles napok meghatározást, úgy tűnik, hogy
13 hónapos beosztás esetén is jeles napok határolják a hónapokat (3. számú
ábra).
Megjegyzés:
a finneknél, észteknél és egyes
ugor területeken még a XVI. században is tizenhárom hónapos elszámolási év
volt, és minden hónap négy hétig tartott.
3. számú táblázat
|
Dátum
|
Jeles nap
|
Gergely naptár szerint (nap)
|
Juliánusz naptár szerint (nap)
|
|
jún. 11.
|
Barnabás, Villő (nyár-tündér, jún. 12.)
|
05.14 -
06.11.
|
28 (29)
|
28 (29)
|
|
júl. 09.
|
Margit (idő- és terményjósló nap)
|
06.12-07.09.
|
28
|
28
|
|
aug. 06.
|
Berta (Perchta = germán fény istennő, balkáni
tündér)
|
07.10-08.06.
|
28
|
28
|
|
szept.03.
|
Tádé apostol (ortodox), Gergely, Lőrinc (szept. 05.)
|
08.07-09.03.
|
28 (30)
|
27 (29)
|
|
okt. 01.
|
Igor, Mária nap (szláv, fagyot hozó, okt. 2.)
|
09.04-10.01.
|
27 (28)
|
28 (29)
|
|
okt. 30.
|
Kozma-Damján (pravoszláv) Lukács (ortodox, okt. 31.)
|
10.02-10.30.
|
28 (29)
|
28 (29)
|
|
nov. 27.
|
Fülöp (ortodox), Jakab (nov. 28.)
|
10.31-11.27.
|
28 (29)
|
27 (28)
|
|
dec. 25.
|
Karácsony
(téli napforduló)
|
11.28-12.25.
|
28
|
29
|
A
végkövetkeztetés előtt érdemes az évszak-felező napokat (az évszak kezdőnapját
követő 44-45-46.-ik napokat) is ellenőrizni. Itt is kimutatható, hogy ezek a
napok is jeles napok.
4. számú táblázat
|
Dátum
|
Jeles nap
|
Gergely naptár szerint (nap)
|
Juliánusz naptár szerint (nap)
|
|
febr. 08.
|
János, Mária-nap (pravoszláv), Dorottya-Pál (időjósló nap,
febr. 06.)
|
45 (43)
|
44 (42)
|
|
máj. 09.
|
Gergely, György, Mihály arkangyal és Mária-nap (pravoszláv,
máj. 8)
|
45 (44)
|
46 (45)
|
|
aug. 09.
|
János, Máté, Lőrinc (aug. 10.)
|
46 (47)
|
45 (46)
|
|
nov. 08.
|
Bogumir és Dimitrij-nap
(szláv, időjósló nap), Lázár (nov. 7.)
|
45 (44)
|
46 (45)
|
Naptári csúszások
 A
ma naptár ősének tekinthető – Julius cézár által (i.e. 46-ban), egyiptomi és perzsa
hatásra bevezetett - naptárban 3 alkalommal történt olyan horderejű változás,
amely kiválthatta egyes naptári kitűző-napok „megcsúszását”.
 Az
első naptárreform: i.e. 8-ban, amikor Augustus római császár – miközben
helyrehozatta szökőnap-számítást – felborította a régi naptár egyensúlyát,
mivel több hónap hosszát megváltoztatta, ezzel felborítva a fél- és
negyedévek egyensúlyát. Ez a változás: 1-2 napos eltolódást okozhatott az
egyes ősi heti és hónapjelző jeles napok között.
 A
második naptárreform: i.sz. 325., amikor a niceai zsinat elrendelte a
csillagászati és a hivatalos naptár közötti 3 napos eltérés megszüntetését.
Ezzel, a téli napforduló dátuma (dec. 22.) elszakadt az ünnepétől (dec.
24-25.), vagyis a Karácsonytól. Ez a változás: újabb 2-3 napos eltolódást
okozhatott az ősi heti és a hivatalossá vált havi jeles napok között.
 A
harmadik naptárreform – 1582-ben – még jelentősebb hatással bírt. Ugyanis,
ekkorra a szökőnapok számításának hibája miatt a csillagászati és a hivatalos
naptár közötti eltérés már 11 napra szaporodott. Vagyis, a téli napforduló
napja és ünnepe (vagyis Karácsony) között az eltérés már 12-13 nap volt. A
naptárt – hatalmi szóval - úgy billentették helyre, hogy 11 napot ugrottak
előre a naptárban. Ugyanakkor, a hét napjainak számítási sorrendjén nem
változtattak. Ez végérvényesen felboríthatta az akkor még létező népi
öröknaptárt. A ma használatos Gergely-naptár 1582. október 4-én (csütörtökön)
vezették be oly módon, hogy az azt követő nap október 15. (péntek) lett. Így,
az évben 11 nap kimaradt a számításból.
 Ez
az intézkedés helyrebillentette a „napok és hónapok Naphoz igazítását”,
ugyanakkor alaposan felborította a hét napjaihoz kötődő szokások és a hónap-
és évszakszámítás rendjét. Történt ez azért, mert - a 11 napos „naptárugrás
miatt” – az október 15. „péntek lett”, holott ez a nap a régi számítás
szerint „azelőtt hétfő volt, a maga hétfői előírásaival”. Nem szólva arról,
hogy a köznép csak jóval később értesült a hivatalos naptár bevezetéséről,
ezért a szokásokon alapuló és az állami naptár helyi „összehangolódása”
eltérő megoldásokhoz vezetett.
Ezért,
célszerű azokat a jeles napokat is megvizsgálni, amelyekre a különböző
naptárreformok hatottak. Azokat, amelyek az 1-2 napos, 3-4 napos és 11-12
napos eltolódásokat magukon viselik.
5. számú táblázat
|
Eredeti jeles nap
|
i.e. I. századi
jeles nap
|
i.sz. IV. századi és mai jeles nap
|
i.sz. VII-XI. századi jeles nap
|
i.sz. XV. századi
jeles nap
|
|
1. nyolcad napja
|
febr. 8. János, Iván
febr. 9. Anna, Péter
|
febr. 5. Ágota
febr. 6.
Dorottya
|
febr. 1. Imbolc (kelta)
febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony, Mária
|
jan. 25. Pál
|
|
Tavaszi napéjegyenlőség
2. nyolcad napja
|
márc. 25. Gyümölcsoltó boldogasszony napja, Ostara (kelta)
|
márc. 21. Benedek
márc. 22.
Katalin
|
márc. 18. Sándor
márc. 19. József
|
márc. 09. Katalin, Iván, Georgij
|
|
3. nyolcad napja
|
máj. 11. Ferenc, Fülöp,
máj. 12. Pongrác
|
máj. 8. Mihály, Péter, Mária
|
máj. 1. Beltane (kelta)
máj. 4. Flórián
|
ápr. 29. Hugó, Katalin, Péter
|
|
Nyári napforduló
4. nyolcad napja
|
jún. 24. János nap Szent-Iván nap (szláv) Litha (kelta)
|
jún. 20. Margit
jún. 21.
Alajos
|
jún. 15. Víd
jún. 16. Péter
|
jún. 08.
Medárd
jún. 09. Félix, Iván
|
|
5. nyolcad napja
|
aug. 10. Lőrinc
|
aug. 6. Perchta, Berta, Jézus színe-változása (szláv)
|
aug. 1. Lugnashad (kelta)
aug. 2. Mária
|
júl. 29. Márta, Flóra
júl. 30. Judit,
júl. 31. Ignác,
Ilona
|
|
Őszi napéjegyenlőség
6. nyolcad napja
|
szept. 24. Mária, Gellért Mabon
(kelta)
|
szept. 20.
Fülöp
szept. 21.
Máté
szept. 22.
Móric
|
szept. 16. Edit, Ludmilla. Iván, Johan
szept. 17.
Zsófia, Szófia
|
szept. 08.
Mária
szept. 09. Péter
|
|
7. nyolcad napja
|
nov. 7. Lázár
nov. 8. Bogumir
nov. 9. Teodor, Tihamér
|
nov. 4. Károly
nov. 5. Imre
|
okt. 31.
Kristóf, Farkas
nov. 1.
Mindenszentek
Samhain (kelta)
|
okt. 28. Simon-Júdás, Tádé
|
|
Téli napforduló
Régi év 8. nyolcada
Újév kezdete
|
dec. 24-25. Karácsony, Koleda
(szláv), Yule (kelta, germán)
|
dec. 21. Tamás
|
dec. 16. Etelka,
Albin
dec. 17. Lázár
|
dec. 13. Luca
|
Megjegyzendő,
hogy hasonló jeles napok a velük „anno” együtt élt/élő népcsoportoknál is
fellelhetők (székelyek, csángók, palócok, tótok, ruszinok, ukránok, délszlávok,
valamint erdélyi oláhok, őrvidéki és felvidéki németek, erdélyi és felvidéki
szászok stb.).
Következtetések
A
rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott feltételezésnek tűnik, hogy az
ősi magyar naptár 364+1 napos lehetett, és 12 hónapból állhatott, ahol az
évkezdő hónap a téli napfordulót követő napon kezdődhetett. A hónapok
kezdőnapjai igen közel állhattak az i.e. I. évszázadi (dec. 24-25-ös dátumhoz
igazított) állatövi dátum-felosztáshoz.
Ugyanakkor,
az is kimutatható, hogy az ősi magyar naptárban található olyan jeles napok
is, amelyek egy még ősibb (364+1 napos) 13 hónapos szoláris naptár „túlélését
vagy beolvadására” utalnak. Az is igazoltnak tűnik, hogy a „népi naptár”
igyekezett (jeles napok segítségével) kiküszöbölni a „Nap tényleges járása”
és a hivatalos naptár közötti csúszásokat.
 Egy
nép ősi kalendáriumának felelevenítése, szinte lehetetlen vállalkozás. Ez
érthető, hiszen az írásos emlékek általában hiányosak és esetenként
ellentmondóak, a régi néphagyományok fokozatosan feledésbe merülnek,
módosulnak és keverednek. Néhány száz
évvel ezelőtt a kalendáriumi népszokások (bár tájegységenként,
népcsoportokként eltérő sajátosságokkal rendelkeztek) viszonylagos
állandóságban megőrződhettek akár generációkon keresztül. Az utóbbi évszázadban
viszont a hagyományok és szokások köre alaposan fellazult. Részben
megváltoztak vagy elfelejtődtek, új szokások alakultak ki, keveredtek a
régiek maradványaival. A jelenleg ismert vagy még feltárható szokások és
hagyományok éppen ezért jelentősen különböznek az őseredeti állapotuktól, így
azok csak bizonyos korrekciókkal és fenntartásokkal illeszthetők egy
"feltételezett ősmagyar kalendáriumba".
Történelmi
tapasztalat, hogy egy népcsoport népszokásainak és hagyományainak
folyamatosságát leginkább az adott népcsoport közösségi életvitelének (külső
és belső lehetőségeinek, családi és társadalmi életének, munkamegosztásának,
hitvilágának stb.) állapota határozza meg. Megfigyelhető, hogy a hagyomány-
és szokásrendszere általában megváltozik, ha a közösségi életvitelében
valamilyen erőteljes változás következik be. Például: hatalmi és társadalmi
változások, külső vagy belső fenyegetettség, módosuló munkamegosztás és
termelési rend, új hitbéli irányzatok vagy társadalmi szabályok bevezetése,
családi kapcsolatok átalakulása és a szerepek megváltozása, másfajta
népcsoport beáramlása a közösségbe és másféle szokások megjelenése, stb.
Márpedig a magyarság igencsak bővelkedett ilyen változásokban, az idáig
ismert történelmében. Ez a tény is erősíti azt a vélekedést, hogy a
rendelkezésre álló adatok csak mérlegelést követően használhatók fel a
"feltételezett ősmagyar kalendárium" restaurálásához.
Folytatás a
következő füzetben…
|
